Icod de los Vinos
Tenerife legismertebb bortermelő központja. A híres helyi borok Spanyolországban is népszerűek. A település nevét a fölé magasodó borhegyről kapta, amelynek lejtőjét végigszabdalják a szűk szőlőteraszokat elválasztó kőkerítések. A település fő nevezetessége mégis a szigetek legendás szimbóluma, a híres sárkányfa, a Drago Milenario, amely a templomteret díszíti. A 16 m magas, hat méter átmérőjű óriási növény állítólag ezer éves, és a Kanári-szigetek legöregebb példánya. Törzse már szinte a föld színén elágazik, és az óriási gallyak bonyolult módon fonódnak egymásba. A gallyak azután újabb és újabb ágakra szakadnak szét és végül tömör, kaktuszszerű levélkoronában egyesülnek. A sárkányfáról szóló monda szerint Herkulesnek hét feladatot kellett végrehajtania, ebből az egyik egy hétfejű sárkány hét fejének a levágása volt. Amint lehullt a sárkány hét feje, vére a földre hullt, és ebből nőtt ki a sárkányfa. Ennek a bizonyítéka, hogy a levelek vörös erezetűek, és ha leszakít valaki egy levelet, a levél ereiből vörös színű folyadék, a sárkány vére folyik ki. (Ezt állítólag ki is lehetne próbálni, feltéve, ha odaengednének egy 4 méteres létrával a védett fa közelébe ) A település további nevezetessége a Szent Márk plébániatemplom. Ez a sziget egyik legrégebbi egyházi épülete, amely a spanyol reneszánsz, a gyarmati építészet és a későbbi hozzáépítések furcsa elegye. Az épület a 15-16. században épült, de tornyát a 17. században emelték. Homlokzata reneszánsz, főoltára barokk, de a templom két és fél méter magas ezüstkeresztje például Mexikóból származik. Állítólag ez a valaha készített legnagyobb ötvösmunka. Szép az épület pineából készült faragott mennyezete, de az ezüst főoltárt és az arany kegytárgyakat is érdemes megtekinteni. A templomtérről elszakadva érdemes rövid sétát tenni a faluban, virágos bokrok, babérfás parkok, buján növő egzotikus növények és díszkutak között haladunk el.